Pécsi Györgyi

olvasópróbák

Gamardzsoba, Szakartvelo!

Jó napot, Grúzia!

2019. március 31. - Györgyi Pécsi

Grúzia, minek mennél Grúziába, mi van ott? Semmi! Sztálin ott született! – mondja T. Grúziáról vagy semmit, vagy halálosan belezúg az ember.

Tovább

Ferenczes István: Zazpi

Teljes nevén Esteban Zazpi De Vascos Y Aitzgorri (1746[?]–1821[?]) spanyol-portugál, ibér, baszk, gallego meg Isten tudja, miféle keverékköltő és kalandor; állítólag az Ibér-félsziget összes nyelvjárását ismerte, majd kikeveredve a latin Újvilágba kecsuául is megtanult, aztán valahol ott veszett a limai őserdőben.

Tovább

Körülbelül négyezer

Szülőföldem

Megyünk a kaszálóra, kisebbik bátyámmal ebédet viszünk apánknak a messzi rétre, cekkerben, konyharuhával körbetekert edényben forró tejfölös krumplilevest, túrós mácsikot, lekváros buktát, messziről kiabálunk, megjöttünk, még végigvágja a rendet, aztán ledől közénk az öreg diófa alá. Izzadt az inge, nagyon jó apuszaga van, kanalazza a levest, lessük, hagy-e az edényalján, hagy, nekiesünk, befaljuk. Még meg kell töltenünk a csöcskorsót az erdőszéli forrásból, üresen én viszem, nem merem megmeríteni, nem is bírom, a félrehajtott sás közül kicsi békák szaltóznak a fölbugyogó vízbe. Mindenféle madarak sippognak, vijjognak, trilláznak, kopácsolnak köröttünk, még nem tudom a nevüket, de ráismerek hangjukra, röptükre, fészkükre, szokásaikra.

Tovább

Honvágy egy hazáért

Identitásváltozások a rendszerváltozások után induló erdélyi és vajdasági írók műveiben [1]

Beszélgető-könyvében Bodor Ádám futólag megjegyzi, hogy a francia-német határon járva jóleső érzéssel tapasztalta, hogy semmiféle ellenségességet nem észlelt a két nemzet között, holott évszázadokon át háborúkkal ugyancsak meg volt terhelve a két nép viszonya. Úgy látszik, ennyit tesz a gazdasági jólét, teszi hozzá finom iróniával. Bodor persze tudja, hogy a gazdag Nyugat-Európa nemzetei közt is lappangnak feszültségek, gondoljunk akár a flamand-vallon, akár az ír-angol, vagy legutóbb a katalán-spanyol viszonyra, melyek időnként ott is radikalizálódnak, de kétségtelen, hogy összességében európaibb módon kezelik a határkérdést is, meg a kisebbségi kérdést is – s nem csak a gazdasági jólét miatt.

Tovább

Elszakadás - Melinda Abonji Nadj: Galambok röppennek fel

Székelyföld, 2018/7.

A vajdasági (egykori Jugoszlávia) Óbecsén született, kisgyerekként családjával Svájcba kivándorolt Nagy Abonyi Melinda -, ahogy könyvei jegyzik: Melinda Abonji Nadj – svájci német író. Nem az ékezet hullt le nevéről (Márai), bár lecserélte nevének kettős betűit eurokomforra. Föladta magyarságát, nyelvet, kultúrát, identitást váltott… „Regénye nem része a magyar irodalomnak –, jelenti ki ellentmondást nem tűrően egy kolléga –, mert nem magyarul írta.” Csakugyan nem magyarul írta. De csakugyan nem része a magyar irodalomnak is?

Tovább

Tiszatáj anzix

Tiszatáj, 2018/1.

Végül, a könyvszelekció után kidobásra kerültek a nagy gondossággal összegyűjtögetett folyóiratok is, a hiánytalan évfolyamú fontosak, meg a kevésbé fontos hiányosak, a hetvenes évek végétől kétezer-valahányig. Kinőtték a lakást, kinőtték a garázst is. Doboz doboz hátán, gyerekbicikli, síruha, téli gumi, benzineskanna, VHS-kazetták, gumicsizmák, és persze, folyóiratok. Kortárs, Tiszatáj, Valóság, Hitel, Alföld, Filmvilág, Filmkultúra, Nagyvilág, Vigilia, Forrás, Bárka, Életünk, Új Forrás, Jelenkor, Látó, Székelyföld, Irodalmi Szemle, Kalligram, Árgus, Pannon Tükör. Egyszer majd még kellhet, gondoltam valamikor, aztán beláttam, lassan minden fölösleggé, lommá válik. Könyveknek találtam gazdát, kortárs verseknek elvétve, folyóiratoknak egyáltalán nem. Tehát szelektív. Amúgy is egyszerűbb az interneten keresni, s ha mégsem lenne digitalizálva, előbb a könyvtár, mint a garázs.

Tovább

Irodalmi humor – a játék öröme

barkaonline.hu - netnapló /2018/március

A napokban elugrottam a könyvesboltba megrendelt könyveimért, és, ami talán soha nem történt meg velem, anélkül, hogy tüzetesen megvizsgáltam, vagy legalább fél szemmel belesandítottam volna, még egy könyvet bedobtam a kosaramba. Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötetét. Bevallom, a szerzőtől azon kívül, hogy búcsúszentlászlói (közel az én szülőföldemhez), nem sok mindent tudok, imitt-amott kukkantottam csak bele pár percre néhány műsorába.

Tovább

Nézz ki, a hajnali tájnak hangulata van

barkaonline.hu - netnapló /2018/január

Idestova jó esztendeje forgatgatom Bereményi Géza 2016-ban megjelent Versek című kötetét. Eredetileg recenziófélét gondoltam írni róla, Bereményit fontos írónak tartom, legyen regény (Legendárium), színházi darab (Vadnai Bébi), filmforgatókönyv (A tanítványok, Eldorádó, A Hídember), fontosabbnak, mint a híre (kanonizációja). Bereményinek van víziója a világról, a Cseh Tamás-dal pedig stílust tört és stílust teremtett. A recenzióféléből nem lett semmi, talán nem szükséges magyaráznom, miért, képtelen voltam önmagukban is megálló szövegeknek tekinteni a Bereményi-verseket.

Tovább

Karácsonyi örökségek

barkaonline.hu - netnapló /2017/december

 Ha jól számolom, éppen karácsony napján kerül föl a barkaonline-ra a jegyzetem, akkor hát először is minden Olvasónak derűs, békés, boldog ünnepeket kívánok! – már ha ott ül a gépe előtt és éppen a barkaonline-t böngészi (de ha nem, akkor is). Ami megtörténhet, mert ezekben a napokban fölpörögnek a facebook-üzenetek, meg a youtube-letöltések, a családi karácsonyozás után is sietősen bekapcsoljuk magunkat a virtuális világba, üzeneteket küldözgetünk, lájkolunk, letöltünk valamit. Nem kárhoztatok senkit, egy ideje én is ezt teszem –, függő lettem.

Tovább

Tegnapi divat

barkaonline.hu - netnapló /2017/november

 A szólás szerint nincs avultabb, mint a tegnapi divat, az irodalomban meg nincs avultabb, mint a tegnapi kánon, dünnyögöm magamban, amikor a könyvespolcomon az irodalomtörténeti kézikönyvek közt matatva kezembe kerül Pomogáts Béla A legújabb magyar irodalom 1945–1981 című összefoglalója. Persze, nem Pomogáts könyvén akarom elverni a port, hisz éppen azért veszem le időnként ma is, mert annak idején rengeteget forgattam, mindig a kezem ügyében kellett lennie.

Tovább