A kerek évfordulók rendszerint számadásra késztetik az embert. Történhetett volna-e másként az élete, volt-e igazi választása?

  A Szent Antal disznaja, az Érzékek csőcseléke és A kifordított ember után a sajátos tőzséri napló („Naplók naplója”) negyedik darabja is – már a címében is – provokatívan izgalmas: Einstein a teremtést olvassa.

Alakváltók – jó cím is, meg nem is. Jó: csereszabatos alakok, tájékozottabbaknak: Kafka Samsái, emberből rovar/féreg és vissza, vagy, ha erdélyi a szerző: vasgárdistából szekus, szekusból demokrata, renegátból neofita stb. Szabó Róbert Csaba alakváltói ilyesfélék is, képlékeny, (le)cserélge(het)tő…

1898-ban indul Gion Nándor regényfolyamának cselekménye és a kilencszázötvenes években fejeződik be. Családregény, faluregény, kisebbségi regény, (anti)hősregény. Helyszíne a többnemzetiségű bácskai régió egyik valóságosan is létező faluja, Szenttamás, az író szülőfaluja, melyet szerbek, magyarok,…