Amikor 1987-ben megjelent Utassy Ragadozó föld (1987) című verseskötete, a Mikor a téboly trónol verssel, még nem volt divatban a súlyos lelki, pszichiátriai betegekkel szembeni kötelező tolerancia. A testi fogyatékosokat sajnálni illett. Látványosan, fölsóhajtva, Istenem! A szellemi sérült, vagy…

A jó szerencsének köszönhettem, hogy sikerült találkoznom az „utazó költővel”, Kányádi Sándorral. Helsinkiből, ahol egy nemzetközi költőfesztiválon vett részt, Kolozsvárra hazatértében Budapesten beszélgetünk. Nem először járt Finnországban, ahogy a többi skandináv országban sem. Idén jelent meg…

Gion Nándor egyik legnépszerűbb prózaírónk. Mintegy tizenöt könyve – regény, ifjúsági regény, elbeszélés – jelent meg, köztük a legsikeresebb, a Latroknak is játszott magyarul három kiadásban is. Írásai zömmel szűkebb pátriájáról, a vajdasági Szenttamásról szólnak. A századfordulótól napjainkig…

„Egy költő életműve mindig ellátja az embert az el nem végzett munka szorongó tudatával. A régi latin mondás szerint a művészet hosszú, az élet azonban rövid, ami az én esetemben, aki Dsida Jenő költészetét választottam kutatásaim egyik tárgyául, azt jelenti, hogy sokkal több megválaszolandó…

  Jókedvű, igazán derűs könyv Molnár Vilmos új, a sánta múzsa ihletésében született elegyes prózai írásokat – elbeszéléseket, tárcanovellákat, fabulákat – tartalmazó kötete, Az ördög megint Csíkban. Kötetének egyik legjobb, Molnár Vilmos írásművészetét sűrítményesen jellemző darabja a Történet…

„Itt az író nagy szeretetben él a világgal” – Tatay Sándornak a szülőföldhöz, a Badacsony környéki tájhoz való kötődéséről jegyzi meg Ágh István, de önjellemzésnek is elfogadhatjuk ezt a világhoz tartozásnak manapság ritkásan megvallott bensőséges viszonyát. Radnóti Nem tudhatom versére kell…

Május 10-én töltötte be nyolcvanadik esztendejét Kányádi Sándor, a legismertebb, legolvasottabb kortárs magyar költő. Költészetét a számos rangos szakmai és állami díj mellett az irodalomtörténet-írás is a legrangosabbnak kijáró jelzõkkel illeti. Az alkalomra – az életmûsorozatát megjelentetõ –…

  Tamási Áron – visszatérően említi Farkas Árpád – csak azután kezdett íráshoz, hogy előtte megborotválkozott, fehér inget vett. Megtisztelte a fehér papírt. „Ebben az egyben utánzom őt”, teszi hozzá. A fehér ing másik megbecsült költőtársának is védjegye, a „fehéringes közmagyar”-nak, Kányádi…

Nem volt más, csak a könyv, meg a vasárnap délelőtti szentmise, délután meg a mozi. Hatvanas évek közepe körül járunk, még tart a párt népművelési rohama, viszik a falvakba a kurrens mozifilmeket. Oldalkocsis motoros gépész hozza a tekercseket, olajos padlós tanterem színpaddal, a színpadról megy a…