Zsidó Ferenc következetesen folytatja a jelenkori Székelyföld szociografikus, lírai, máskor groteszkbe hajló élettörténeteinek az elmesélését. Előző, Huszonnégy című, a pikareszk és a szociográfia ötvözetének nevezhető regényében egy panelház (Romániában: blokkház) lakóinak mindennapjait világította…

„Tóth Erzsébet fölemeli a karját, szinte egyetlen mozdulattal versébe indul a világ.” – írta Ágh István az 1979-ben Egy végtelen vers közepe című debütáló, majd a második, az 1982-as Gyertyaszentelő köteteivel a magyar irodalomba eruptív erővel berobbant Tóth Erzsébetről. Némelyek szerint – bár vagy…

  Mire Darvasi Ferenc életútinterjúkötete megjelent, a beszélgetőtárs, Reményi József Tamás már nem élt. Túl közeli a halála, a könyvről szóló ismertető óhatatlanul átcsúszhat nekrológba: tisztelgő összegzésben méltányolni az életművet, az emberi magatartást. Jóskára sem tudok múlt időben gondolni,…

Salinger, Golding kölyökregényeinek halvány erezetét vélik némelyek átsejleni Száraz Miklós György új kötetének kamasztörténeteiben; a szerző nem tiltakozik, néhány éve valóban újraolvasta azokat. Elindulhatnánk ezen a szálon is, de talán érdemesebb a mottóban megidézett Gion Nándornál maradnunk:…

Tóth Lászlót egyszer tréfásan a szlovákiai magyar irodalom bolygó zsidójának neveztem, merthogy két-három ország közt élt-költözött ide-oda, miközben természetes anyanyelvi közösségét, anyanyelve nyelvi határait nem hagyta el.

„Egy költő életműve mindig ellátja az embert az el nem végzett munka szorongó tudatával. A régi latin mondás szerint a művészet hosszú, az élet azonban rövid, ami az én esetemben, aki Dsida Jenő költészetét választottam kutatásaim egyik tárgyául, azt jelenti, hogy sokkal több megválaszolandó…

  Jókedvű, igazán derűs könyv Molnár Vilmos új, a sánta múzsa ihletésében született elegyes prózai írásokat – elbeszéléseket, tárcanovellákat, fabulákat – tartalmazó kötete, Az ördög megint Csíkban. Kötetének egyik legjobb, Molnár Vilmos írásművészetét sűrítményesen jellemző darabja a Történet…

„Itt az író nagy szeretetben él a világgal” – Tatay Sándornak a szülőföldhöz, a Badacsony környéki tájhoz való kötődéséről jegyzi meg Ágh István, de önjellemzésnek is elfogadhatjuk ezt a világhoz tartozásnak manapság ritkásan megvallott bensőséges viszonyát. Radnóti Nem tudhatom versére kell…

Remek alapsztori: a két öregecske ügynököt, Piricske Tamást és Téli Pált 1988-ban az elhárítás beköltözteti a Banánliget nevű konspirációs lakásba, a Drót utcába, hogy a nap huszonnégy órájában megfigyeljék a szemközti lakó Heller Albert ellenséges tevékenységét. Mindkét ügynök zabigyerek, életük,…

Lukasenka elnök slendrián járványkezelési tanácsától híresült el mostanság Belorusszia: a koronavírus ellen igyanak több vodkát, mondá. A vodkaivás jótékony hatása mélyen gyökerezik a keleti-szláv hagyományban. A csernobili atomkatasztrófa likvidátorainak, meg a terület rehabilitálóinak is azt…