Pécsi Györgyi

olvasópróbák

olvasópróbák


Kötter Tamás: Férfiak fegyverben

Frontnovellák a II. világháborúból

2020. június 14. - Györgyi Pécsi

Nemigen volt (szakmai és közönség-)sikeresebb prózaírói pályaindulás az elmúlt évtizedben a Kötter Tamásénál. A yuppie világot irodalmilag Térey János kicsit megbirizgálta, holott nagyon is érdekelt volna minket, olvasókat annak a szemünk előtt hirtelen fölgazdagodott szűk rétegnek az életmódja,…

Tovább

Lövétei Lázár László: Miféle harag

Árkádia visszaéneklése

Lövétei korábban volt zöld, mint a Greenpeace-aktivisták, de persze nem Lövétei fedezte föl, hogy valami nincs rendjén a civilizációval. Hogy ki kellene vonulni valamiféle falucsöndje Árkádiába, idáig Horatiustól meg Vergiliustól kezdve sokan eljutottak, költők (és még az egyszerű nép is), de hogy…

Tovább

Zombori zsánerek

Fábián Marcell pandúrdetektív esetei Hász Róberttel

Populáris vagy magas irodalom-e a detektívtörténet? Mármint magas szépirodalom-e, és ha igen, mitől az? Ha a műfajt megteremtő E. A. Poe, vagy Nat Roid (Tandori) detektívtörténetei igen, akkor Hász Róberté? Hász írt történelmi regényt a honfoglalás kori magyar történelemről (A künde), a délszláv…

Tovább

Elszakadás - Melinda Abonji Nadj: Galambok röppennek fel

Székelyföld, 2018/7.

A vajdasági (egykori Jugoszlávia) Óbecsén született, kisgyerekként családjával Svájcba kivándorolt Nagy Abonyi Melinda -, ahogy könyvei jegyzik: Melinda Abonji Nadj – svájci német író. Nem az ékezet hullt le nevéről (Márai), bár lecserélte nevének kettős betűit eurokomforra. Föladta magyarságát,…

Tovább

Grendel Lajos: Bukott angyalok

Kortárs, 2017/10.

Meglehet, Grendel Lajos darázsfészekhez nyúlt, a legutóbbi évekig tökéletesen hibernált darázsfészekhez. Az 1945-ös Benes-dekrétumokról, a csehszlovákiai magyarok jogfosztásáról, a hontalanság éveiről, a kényszer-kitelepítésekről tudtunk, bár annak részleteit csak a rendszerváltozás után ismerhettük…

Tovább

Szathmáry György: A Sejtések Könyve szonettjei; Rékasy Ildikó: Az álom logikája

Ikerkönyvek

Időről-időre fölmerül a kérdés: szükséges-e ismernünk a versek keletkezésének körülményeit, a költő civil életét, vagy egyedül és kizárólag a szöveg, a befejezett, kész mű számít-e. A kérdés, persze, önmagában botor, mert a legritkább esetben találkozunk csak magával a szöveggel, verssel, valamit…

Tovább

Szávai Géza: Makámaszútra

Mindent bele egy könyvbe

Szávai Géza telitalálat címet adott új regényének, keleties sejtelmessége, erotika utalása kellően vonzó és izgalmas. „A Káma Szútra közismert, prózában írt mű a szerelemről, a makáma pedig olykor rímeket is használó prózai elbeszélés. Makámában mesélték-írták például az Ezeregyéjszaka történeteit”…

Tovább

Markó Béla: Kerítés

Kortárs, 2017/4.

Szabó Lőrinc után valószínűleg – a 2016-ban Kortárs-díjjal kitüntetett – Markó Béla jegyzi a legtöbb szonettet; okkal hírlik, hogy a nagy elődhöz méltón ő is „a szonett nagymestere”. Szonett-koszorú remekei – a Költők koszorúja (1987), a Szerelmes szonettkoszorú (1988–89), a Passiójáték (2013) –…

Tovább

Dávid Gyula: 1956 Erdélyben és ami utána következett

„Méltók vagyunk-e ekkora áldozatra?”

„Magyarországon már több mint két évtizede piros betűs nemzeti ünnep ez a nap [október 23. – P. GY.]. Úgy, ahogy azt annak idején a Forradalom napjaiban született követelések egyike megfogalmazta. Nekünk a piros betűk a szívünkbe vannak vésve. […] Akkor, 1956 őszén nekünk, határokon kívülieknek…

Tovább
süti beállítások módosítása